Konduljatok fővárosi, s Dunakanyar harangok!
Egy távozó lelkéért velünk zokogjatok!
Ki viselte még az emberi arcot,
Elvesztett egy betegséggel vívott harcot.
Zúgjatok fővárosi, s Dunakanyar templomok
Tornyában lévő összes harangok!
Őrjöngő lármátok visszhangozza szerte,
Hogy elköltözött ő a földről a mennybe.
Vadul üvöltsetek kis, és nagy harangok,
Hitványan szolgáltok, ha csendben maradtok!
Páratlan mivoltát fennen hirdessétek,
Némának maradni mostan bűnös vétek!
Csituljatok fővárosi, s Dunakanyar harangok!
Vándorunk útját meg ne zavarjátok!
Nyelvetek hallgasson, s szelíden ölelve,
Kísérjétek lelkét a jó Isten elébe.
Őrködjetek, fővárosi, s Dunakanyar harangok!
Zsoltárral várják őt ott fönn az angyalok.
Könnyezzetek velünk, sírjatok harangok!
Üdvözüléséért vigasztalódjatok!
