A titkok csendesek,
de éber éjszakákon rágni kezdenek.
Bőröd alá bújnak, mint
fa kérge alá télire a féreg,
és lassan szétfeszítenek.
Incselkednek szüntelen,
buzdítanak, mint pancser színpadi ripacs,
halmozd más placcára is a portékáidat.
Ne tedd, mert egy titkod egy se marad:
Ahány bizalmas, annyi felé szalad.
A vevő jól megnéz, kóstol, tapogat,
de biztos lehetsz, a többi közé visszarak.
A titkok csendesek.
Míg csak a tieid, felbecsülhetetlenek.
Ám, ha olcsón adod őket,
értéktelenek.