Érted sikoltok apám!
Míg vagy nekem.
Késő a bánatnak
A temető ravatalán.
Te másképp éreznéd,
Ha fordítva lenne talán?
Érted sikoltok, apám!
Már nem bírsz ölbe venni
Dajkálva, ha ordítok,
Míg szoptatáshoz
Készülődik az anyám…
Tudnod kell, most is éhezem:
Szavaidra, ölelésedre, apám!
Hibáztam talán,
De Isten is megbocsát
Egy őszinte gyónás után.
Érted sikoltok, apám!
Bennem folyik a véred,
Tudom, tőled vagyok erős,
Nem érted.
Nem vagyok Káin, apám!
Áldozati tüzet gyújtok,
Bár sohasem kérted,
Kedvedre lesz talán.
Érted sikoltok, apám!
Soha nincs késő!
Szólíts! Hívj! Szeress!
Ölelj magadhoz, kérlek!
Nincs senki más,
Ki hozzád felérhet!
Érted sikoltok, apám!
Itt késő a másnap.
Várj rám te is.
És én is várlak.
Ölelj szorosan magadhoz,
Édesapám!
