Hullanak köröttem az emberek,
Mint októberi, garázda viharban a rozsdás levelek.
Túl sokan utaznak túlra, akiket szeretek.
Hiába minden fojtott bánat, gyász, minden jajszó,
Hiába sikolt égig újra az Il Silenzio,
Csak gyűlnek, gyűlnek a könyörtelen hiányjelek.
Hiányotok - jobb, ha nem…