Ülök kócosan az ágy szélén,
Merengve az éj forgatókönyvén.
Milyen szépen alszol – nézem -
Boldogságtól megrészegülten.
Nem gyújtok rá, hisz nem dohányzom,
Most valahogy kávéra se vágyom,
Nem nyúlok italért, nem töltök újra,
Hogy röpítsen a mámor katapultja.
Itt vagy végre…