Mindig van egy nap, és van egy olyan szó,
Melyről későn derül ki: az volt az utolsó.
Mindig van egy mosoly, egy beszédes hallgatás,
Mit soha többé nem követ újabb pillantás.
Mindig van, ki kapaszkodik beléd konokul,
De a szív, s a mellkas többé már nem mozdul.
Mindig jöhet románc, állhatatos barát,
De az egyetlen helyett nem kapsz másik anyát.