HTML

Bemutatkozás

Kedves Látogató!

Szeretném megosztani veled azokat az írásokat, amelyeket életem során elkövettem! A spektrum széles: interjúk, portrék, művészeti- és sport riportok, családriportok, gyermekversek és mesék, bökversek, átiratok, születésnapra és egyéb ünnepekre írt személyes versek.
Bogarássz, amihez jó szórakozást kívánok!

Untener Erika

Rovatok

Friss topikok

  • abalaux: Végtelenül szomorú... Ez rosszabb, mintha mérgelődős strófákat írnál. Inkább bosszús verset olvas... (2011.08.26. 20:22) Ha egyszer el kell menni...
  • Librigabi: Kedves Erika! Köszönöm a segítségét, megpróbálom Püski Attilával vagy a kiadóval felvenni a kapcso... (2011.07.13. 10:01) Irgalmatlan évek
  • Mutek: Már nagyon várom a friss posztokat, tetszik az oldal! :) (2011.06.18. 13:41) Kiszámolók
  • Pöhölyke: @VKlári: Hát ez lett... (2011.02.20. 16:35) Testlenyomat
  • Pöhölyke: @bernadetthun: Drága Bettike! Hamarosan már a te gyermeked aranyköpései is versbe foglalgatók lesz... (2011.02.16. 13:54) Pingalló

Linkblog

Tisztelettudóék kis csapata ünnepelni készül a beregi csücsökbe. Hosszú az út Budapestről a koszorúzásért kiáltó nevezetes családi kriptáig, a buszon zsibbadnak a lábak, rögösödik a vér – hacsak nem oldják már az odafelé úton jóféle, finánc-látta „hígítóval.”

Megérkezvén, a település előkelősége felsorakozik, és nagy ölelkezés, lapogatás közepette a falu (f)első házába terelgeti a vendégeket. Ott is inni kell ám a grófi család földi maradványainak emlékére, így – többször is – körbe jár a butykos, aki nem elég óvatos, és egyszerre felhörpinti a kupicát, valamelyik buzgó képviselő-testületi tag által máris töltve találja a pohárkáját ismét. Nincs is ezzel semmi baj – sőt!

Mindenki mindenkivel szívélyes, csak mellettem áll – meséli az egyik résztvevő – két csendes figura, zsinóros, sujtásos, gyönyörű fekete attilában – vagy valami ilyesmiben. Visszafogottak, kezük összekulcsolva, kifordítva tétlenkedik testük előtt. Na – gondoltam – milyen kicsi falu, és milyen példás a politikai egyetértés, a Jobbikosok ketten is képviseltetik magukat ezen a nemes eseményen.

- Ti nem isztok? – fordulok hozzájuk kedvesen, hogy lássák, a pesti nép is barátságos ám.

- Nem, mi nem fogyasztunk, köszönjük – tiltakoztak szerényen.

Ha nem, hát nem, gondoltam, a Jobbikosok milyen úriemberek, legalábbis ezek itt.

Túl vagyunk az ünnepi szónoklatokon, iskolások versein, koszorúzáson, mindezt megszentelve újra egy–két pohárnyi étvágygerjesztővel – nehogy már ne essen jól az utánozhatatlan szabolcsi töltött káposzta -, majd töltött gyomorral irány a kulturális program. Hát mit látok: az én két „Jobbikosom” a falu református templománál hangjára talál, és bemutatkozik, mint a helybéli református templom lelkésze és segédlelkésze.

Igazodjon el az ember ezen a sokszínűségen!

Címkék: Jobbik szaunasztorik

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://tollasz.blog.hu/api/trackback/id/tr9112336709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.