Elöljáróban találós kérdés férfiaknak: mi az a slingelés? Gondolkodási idő annyi, amíg elolvasod az alábbi írást!
Egy kötény szélén hatvanegy kicsi ívecske, ívenként ötvenkét öltéssel, az összesen háromezer-százhetvenkét öltés. Ha hozzá vesszük a melle részt is, a megkötő pántot, meg a színes kalocsai mintát, egy köténykén több tízezret is kell öltögetni. S ha mindezt beszorozzuk több tucat köténnyel, több száz terítővel, drapériával, faliképpel és harminc esztendővel, milliókra rúghat azoknak az öltéseknek a száma, amit életében eddig Molnár Ferenc nyugdíjas társunk megtett. Mert igen, még ifjú házas korában, két kisgyerek mellett kezdett kézimunkázni.
- Esti szakközépiskolába jártam – súgja meg a felesége, Erzsike -, amikor a gyerekek azt mondták: anyu, csináljatok valamit apuval, mert egész este az ablaknál áll és néz kifelé addig, míg meg nem érkezel. Anyukámat vettem rá, tanítsa meg hímezni Ferit, ez volt akkor a legkézenfekvőbb elfoglaltság.
- No, ez elég jól sikerült anyósomnak – erősíti meg Molnár Ferenc, miközben nyitogatja a szekrényeket, amik csordultig vannak saját keze munkáival. – Gyerekeinket, unokáinkat is elláttam terítőkkel, párnákkal, kötényekkel. Egy tizenkét méteres abrosz volt a legnagyobb munkám, azt negyvenezer forintért készítettem, amikor a fizetésünk úgy ezerötszáz-kétezer forint körül volt, és tudomásom szerint a Nagy-Kajmán szigetekre vitték ki ajándékba.
Aki tudatában van Feri bátyánk hobbijának, nincs gondban az ajándékozással: több szatyornyi hímzőfonala gyűlt már össze, amit árnyalatonként szortíroz és tárol. Feri maga szabja az anyagot, tervezi és rajzolja meg a motívumokat, a színezést, felesége, Erzsike vásárolja részére az alkalmas szövetet, lepedővásznat. Miközben Erzsike az apaji Tavaszváró Nyugdíjas Egyesület ügyei után rohangál, vagy éppen otthon a számítógépén az adminisztrációt végzi, Feri belesüpped kényelmes foteljába, feje fölött erős fényű lámpa ad fényt, szemközt a tévé duruzsol, kétoldalt Pocok és Picúr, a két „házőrző” lustálkodik, a gazdi kezei között meg gyarapszik, szépül az éppen aktuális kézimunka.
- A járás már nehezemre esik – mondja a 78. évét taposó Ferenc -, de az ujjaim fürgék, a kezemen az izületek rendben vannak, talán az örökös öltögető tornáztatás is közrejátszik benne. A hímzés folyamata és a kész munka szépsége egész életemben örömet jelentett, remélem, még sokáig folytathatom.
- Feri bátyám, megválaszolnád a találós kérdést: mi az a slingelés?
- A kézimunkák körbeszegése, szorosan egymás mellett elhelyezett hurok öltéssel.
Tisztelt Férfiak! Lám, egy újabb tiszteletre méltó, csodálatos csodabogár! Csak úgy változatosságképpen: söröskorsók emelgetése helyett/mellett akár még a hímzőtűt is kézbe lehet venni! Nyugtató helyett meg főleg ajánlom!
Isten éltessen sokáig kedves Molnár Ferenc barátunk!
