Az én nagypapámnak igen jó a dolga:
Naphosszat üldögél a hinta-fotelba'.
Kiszolgálják, mindent odavisznek neki!
De szeretnék én is öregember lenni!
Keresek egy tollat, tükör elé állok,
Az orrom alá csinos bajuszt pingálok.
Arcomra ránc, redő - így ni -, ez már igen!
Az orromra dukál egy csinos pápaszem.
Épp, hogy elkészülök, belép az anyukám -
Egy szót sem tud szólni, elhűlve bámul rám.
Látom a szemén, hogy épp azt fontolgatja:
Derekas munkámat hogyan jutalmazza?
De ez a „jutalom” igen gyanús nekem,
Bevetem inkább a legjobb varázsszerem:
A nyakába ugrok, szorosan ölelem,
Már együtt kacagunk, és puszit ad nekem.
