P.Z. 49. születésnapjára
Egy híján ötven lettem én!
Másodvirágzás peremén -
kemény
legény!
Ajándék volt egy délután
Kedves barátok karéján
Eszem-
iszom!
Majd' ötven évem elszaladt,
Ingem, gatyám alig maradt,
Bizony,
bizony!
Nem lettem bátor tengerész,
Csak egy ábrándos építész
Színe-
java.
Elkerült engem a karrier,
Ma bokán vizel a terrier
Imitt-
amott.
Nincs bankban néhány millióm,
Emberségem a vagyonom -
Vegyék,
Vigyék!
"Önből, míg áll a Hivatal,
Nem lesz leggazdagabb magyar!"
Ez pech,
APEH
- ekként kínoz a hivatal, s
Ha még nincs látható zavar,
Kever-
Kavar.
Ha nem vigyázok, elveszek!
Lenyúznák tán a bőrömet!
Veszett
ebek!
Ám van mellettem sok barát,
És kitartó, szerető család,
Körös-
körül.
Házam Solymáron hegymagas,
Ott élek, mint a szirti sas!
Orom-
torony!
Asszony vár benne, és két gyerek,
S bár visszapofázni nem merek
Örven-
dezek.
Innen, s majd túl az ötvenen,
Csak a jó egészség meglegyen,
Elég
nekem.
Ezt kérem tőled Istenem!
S ha másban is segítesz nekem,
Megkö-
szönöm.
De most, a születésnap okán
Barátok, ideje lenne talán
Koccin-
tani!
2007. május 12.
