HTML

Bemutatkozás

Kedves Látogató!

Szeretném megosztani veled azokat az írásokat, amelyeket életem során elkövettem! A spektrum széles: interjúk, portrék, művészeti- és sport riportok, családriportok, gyermekversek és mesék, bökversek, átiratok, születésnapra és egyéb ünnepekre írt személyes versek.
Bogarássz, amihez jó szórakozást kívánok!

Untener Erika

Rovatok

Friss topikok

  • abalaux: Végtelenül szomorú... Ez rosszabb, mintha mérgelődős strófákat írnál. Inkább bosszús verset olvas... (2011.08.26. 20:22) Ha egyszer el kell menni...
  • Librigabi: Kedves Erika! Köszönöm a segítségét, megpróbálom Püski Attilával vagy a kiadóval felvenni a kapcso... (2011.07.13. 10:01) Irgalmatlan évek
  • Mutek: Már nagyon várom a friss posztokat, tetszik az oldal! :) (2011.06.18. 13:41) Kiszámolók
  • Pöhölyke: @VKlári: Hát ez lett... (2011.02.20. 16:35) Testlenyomat
  • Pöhölyke: @bernadetthun: Drága Bettike! Hamarosan már a te gyermeked aranyköpései is versbe foglalgatók lesz... (2011.02.16. 13:54) Pingalló

Linkblog

05.
november

Testlenyomat

Pöhölyke  |  3 komment

Frigyünk harminc éve született
Pillantás alatt por, s hamu lett.
De feltámadt, és emlékezett
Rögvest a test,
Mihelyt egy garniszálló ágyán,
Fényes napvilágnál
Levetettük a szégyent,
S véle mindent,
Mi visszatartott,
S eltakart ott:
A ruhát, mesterkéltséget,
Félretolva a tétet,
Mi mindkettőnknél kockán forgott...

A játék elmaradt,
S lett helyette valami
Nyers, vad, hirtelen önzés,
Mégis barátságos mérkőzés,
Melyben szünet nélkül volt térfélcsere
És játékosan nyögtük: gyere!

Ismerős minden porcikád:
Félig, enyhén beharapott szád,
Óriáskezed és puha tenyered,
Tekinteted,
Ujjaid a számban,
Hogy ne kiabáljam: elég,
Még! Istenem,
Milyen rég éreztem
Egyáltalán: vágyat,
Mi gerincemtől a tarkómig áthat!
S te szolgálsz alattam,
Mint legyőzött állat,
S ájultan is tartasz
– mint egy virágszálat.

Ismerős az ízed, az illatod.
Szeretem a szagod,
A gyöngédséget, s a nyers erőt
Mi jellemez, mint bátor felkelőt,
Ki elszánja magát,
Hogy visszaszerzi birtokát.

Lopott, órás románc, s
Elcsendesül a tánc.
Máskor megsértődtem volna,
Ha így rántanál vissza
Agyam cérnaszálainál fogva
Mennyekből a földi pokolba:
Indulás. Engem még
Vár egy délutáni tárgyalás.
Futó tusolás, kapkodó ruházkodás.
Mégsem érzi egyikünk sem:
„olyan, mintha.”
Ajándék ez, s nem alamizsna.

Kifelé menet a közöny hamis -
A recepciós kezébe simul a baksis.
Ki-ki erre-amarra,
Mintha mi sem történt volna,
Zavart hallgatás,
Közömbös búcsúzkodás.

Nem préda vagyunk és vadász,
Csak két vén bolond,
Aki időnként lopva egymásnak ront,
Lelkünk egymásba merítkezik,
Testünk ösztönből emlékezik.

Ó parttalan várakozás!
Lesz-e folytatás?

Címkék: vers szerelem rendelő forever garniszálló

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://tollasz.blog.hu/api/trackback/id/tr142426614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

VKlári 2011.02.20. 16:23:02

Erika!
Nemrég találtam rá erre a blogra. Igaz még nem sokat tudtam megnézni, de amiket idáig láttam az mind nagyon tetszik. Ez az írásod különösen megfogott, mert eszembe juttatta a több, mint 30 évvel ezelőtti Erikát, aki nagyon szeretett valakit, de nem tudom, hogy mi lett kettőjük további sorsa.
Puszi tatabányáról: Klári

VKlári 2011.02.20. 16:24:12

@VKlári: helyesen: Tatabányáról