HTML

Bemutatkozás

Ez + az. Komoly és vidám. Elgondolkodtató és feledhető....

Rovatok

Friss topikok

  • Pöhölyke: Kedves Klári! Mindig örömmel fogadom a barátságos és kiművelt hozzászólásokat! Neked is köszönöm!... (2017.10.16. 21:39) Misztérium
  • abalaux: Végtelenül szomorú... Ez rosszabb, mintha mérgelődős strófákat írnál. Inkább bosszús verset olvas... (2011.08.26. 20:22) Ha egyszer el kell menni...
  • Librigabi: Kedves Erika! Köszönöm a segítségét, megpróbálom Püski Attilával vagy a kiadóval felvenni a kapcso... (2011.07.13. 10:01) Irgalmatlan évek
  • Mutek: Már nagyon várom a friss posztokat, tetszik az oldal! :) (2011.06.18. 13:41) Kiszámolók
  • Pöhölyke: @VKlári: Hát ez lett... (2011.02.20. 16:35) Testlenyomat

Linkblog

 

A RÓZSASZÍN CSÍKOS FOGKRÉM ESETE

Katinkát ölben hozta ágyba a mamája, és minden lépésnél hangos, puszikkal terítette be a párnás arcocskát. Elüldögélt az ágya szélén, és beszélgettek még egy keveset az aznap történt dolgokról. Katinka csak egy dologról hallgatott: hogyan készülnek Anyák Napjára, szép versekkel és énekekkel. Hadd legyen igazi meglepetés a maminak!

-         Gyönyörű szépek a fogaid! – dicsérte meg őt a mami. – Úgy csillognak a szádban, mint az igazgyöngysor, és érzem is a fogkrémed finom eperillatát. Tehát – emelte magasba a mutatóujját -, tudom, ma este figyelmeztetés nélkül megmostad a fogadat. Ennek örülök, nagyon ügyes vagy!

-         Persze mami, a nagyokat erre már nem kell örökké figyelmeztetni, és én már nagy vagyok! – méltatlankodott Katinka, de azért roppant büszke volt, hogy ilyen jól látható az eredmény.

-         Hát akkor kislányom, szép álmokat, rózsás csókokat, bajuszos angyalokat – sütötte el anya a szokásos búcsúzkodást, amin megint csak nevetni kellett.

Katinka forgolódott egy kicsit, amikor végre megszólalt a párna:

-         Kiment már?

-         A mami? Persze, hallottad, amikor elköszönt!

-         Akkor kezdhetem? A mesét, ami a fogmosásról jutott az eszembe.

-         Az én fogmosásomról?

-         Dehogyis! – ciccegett a párna. – Arról a gyerekről, aki nem mosta a fogát, azazhogy inkább a fogkrémjéről, merthogy a történetet tőle hallottam. Az úgy történt, hogy egy kislánynak - a nevét nem tudom, de nem is érdekes -, nagyon szép, színes fogkeféje volt, meg rózsaszín tubusos fogkrémje, amiből képzeld, csíkos krémet lehetett kinyomni. El sem tudom képzelni, hogy lehet ez!… És olyan jó rágógumi íze és illata volt.

-         Az enyémnek is olyasmi az íze – kotnyeleskedett Katinka a mesébe.

-         Bármilyen szép és illatos volt – folytatta a párna -, a kislány alig használta. Pedig a fogkrém és a fogkefe munkaszerződésében az állt, hogy köteles elüldözni a kislány szájából a fognyűvő manókat és a lepedék csusszanókat.

-         Lepedő is volt a kislány szájában? – álmélkodott Katinka.

-         Nem lepedő – lepedék! A lepedék olyan nyúlós, ragacsos valami, ami megtelepszik az ínyen és a fogakon, és ettől fénytelenné, fakóvá válik a fog. Nem beszélve az apró ételmaradékokról, édességről, amik mind azon iparkodnak, hogy tönkre tegyék, lyukakat ássanak a fogakba. Erre jó a fogkrém és a fogkefe, mert ha ők összedolgoznak, a nagy habágyúval úgy elkergetik a fognyűvőket, hogy azok hanyatt-homlok menekülnek! Elég az hozzá – folytatta a párna -, hogy az említett kislány gyakran elfelejtett esténként fogat mosni. Pedig az a legrosszabb, ha este marad el a nagytakarítás, mert a nyűvők egész éjszaka háborítatlanul bányászhatják a fogzománcot a kis csákányukkal. Ha nagy unszolásra mégis úgy tett, mint aki fogat mos, csak tessék-lássék forgatta meg szájában a fogkefét, több krém került a mosdóba meg a pizsamájára, mint a fogaira.

-         Amikor az anyukája figyelmeztette, ráadásul így vágott vissza: mit mossak, hiszen alig van fogam, lassan mind kihullik! Hiába magyarázták neki, hogy a tejfogak sorsa az, hogy kiessenek, helyt adva a végleges fogaknak, és hogy már akkor is tisztítani kell az ínyt, amikor az új fogacskák még csak elő akarnak bújni. Tudod, akkor lesz felnőtt korodban szép, egészséges fogsorod, ha rendszeresen és alaposan mosod! De hiába papoltak ennek a kislánynak, apu néha mérgében még azt is mondta: kislányom, már neked is készül valahol az a fogó, amivel a szuvas, sajgó fogaidat egymás után kihúzza a fogorvos!

-         Egyszer a fogkrémes tubus kupakja elgurult valahová, a  kislány meg csak megrántotta a vállát, lusta volt lehajolni érte. Így történt, hogy a tubus száján ott ragadtak a krém mócsingok -, sírdogált is a tubus, csordogált a nedvesség végig a menetén. Estére, majd másnapra elfogytak a könnyei, krémje kiszáradt megkeményedett, a szép rózsaszín mintás tubus oldalán  csúnya foltok és kemény dudorok éktelenkedtek. Harmadnap már eltömődött az egész szája, és fulladozni kezdett a tubus. Nagy sokára vették csak észre, amikor ezt a kissé neveletlen kislányt ismét rá lehetett kényszeríteni a fogmosásra.

-         Anya, de hiszen nem is jön belőle a fogkrém! – mert akárhogy nyomta, szorongatta kis kezével a tubust, annak úgy beszáradt a szája, sőt, már a benne lévő krém is, hogy nem tudta adagolni a szép, rózsaszín csíkos, rágógumi illatú fogpasztát. 

-         A mama szomorúan vette ki a kislány kezéből a tubust. Látta, hogy nincs mit tenni, valahonnan a sarokból előkereste a kupakot is, de már nem volt értelme visszacsavarni. Így hát aznap este megint elmaradt a fogmosás, mert a kis gyerekek általában nem a felnőttek fogkrémjét használják. Az ugyanis teljesen más összetevőkből készül, erősebb, csípősebb, mint a gyerekeké.

-         Kidobták hát a szemétbe szegény fogkrémes tubust, aki úgy végezte, hogy nem tudta teljesíteni a feladatát: alaposan megtisztítani, kifényesíteni egy kisgyerek fogait. Az anyuka  másnap vett egy új tubus fogkrémet, reménykedve, hogy rakoncátlan kislánya egyszer csak rájön, mennyire fontos a rendszeres és alapos fogmosás. A szülők már csak ilyenek, ugye Katinka? Örülök, hogy veled, és a te fogkrémes tubusoddal nem történhet meg ez a rossz mese… Jól gondolom ugye?

 

Katinka nem válaszolt a párnának. Pici kis szája ugyan megnyílt egy résnyire, kilátszottak kristálytiszta fogai, és mintha mosolygott volna - de az talán már valami szép álomtól lehetett.   

Címkék: fogkrém párnamese

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tollasz.blog.hu/api/trackback/id/tr712419039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása